Eurostat: Ötezernél is többen halnak meg évente vízbefulladás miatt
Az elmúlt napokban tapasztalható kánikulát figyelembe véve nem csoda, hogy sokan a vízben keresik a felüdülést. Mivel megyénk több fürdője is úgy döntött, hogy az idei szezonban, a világjárványra való tekintettel már nem nyitja meg kapuit a pancsolni vágyók előtt, a strandolás szerelmeseinek nem sok lehetőségük maradt: választhatják azokat a fürdőket, melyek a jelenlegi helyzet ellenére is üzemelnek, vagy akár csobbanhatnak a tavakban, folyókban is. Válasszák is bármelyiket, van néhány jó tanács, melyet nem árt, ha megszívlelnek mindazok, akik a vízben keresnek mentsvárat a nyári forróság ellen.
Az Eurostat által néhány nappal ezelőtt közzétett kimutatás szerint az Európai Unió területén 2017-ben mintegy 5 100-an lelték halálukat fürdőkádban, medencében, tóban, tengerben, folyóban vagy akár patakban történt vízbefulladás miatt. A tagállamok által szolgáltatott adatok szerint a legmagasabb elhalálozási rátát e tekintetben Lettországban jegyezték, ahol 100 ezer lakosra 5,6 végzetes vízbefulladás jutott, majd következik Litvánia 4,8 esettel, Észtország 3,2-vel és Románia 3-mal. Nem mindenhol követel azonban ennyi életet a fürdőzés, Máltán például csak 0,4 eset jutott 100 ezer főre, de Olaszországban és Hollandiában is csak 0,5-ös rátát regisztráltak.
Sajnos e statisztikához évről évre hozzájárul Szatmár megye is, hiszen a legtöbbször békésnek látszó Szamos olykor még a rutinosabb úszókat is komoly próbatétel elé állítja. Megyénkben legutóbb július végén tűnt el a folyó Szatmárpálfalvához tartozó szakaszán egy mindössze 16 éves fiú, akinek testét végül négy nappal később találták meg a szatmári Golescu híd közelében.
Annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet az elővigyázatos fürdőzés fontosságára, elővettük a katasztrófavédelem tanácsait, melyeket mindenkinek érdemes eszébe vésnie, ha a kánikula elől a vízbe menekülne.
Mint írják, kerülni kell a iszapos és köves medrű vizeket, de azokat is, melyekben a növényzet vagy a kóbor faágak veszélyt jelenthetnek a csobbanókra. A „vagánykodás” sosem vezet jóra: ne ugorjunk a vízbe hidakról, sziklákról vagy egyéb magaslati pontokról, hiszen ezek végzetes fej- vagy gerincsérüléshez vezethetnek. Felhevült testtel ne vessük magunkat a hideg vízbe, illetve kerülendő az ittas állapotban való fürdőzés is. Szív- és érrendszeri, légző- valamint mozgásszervi betegségben szenvedők sose fürdőzzenek egyedül! Ezen tanácsokat akkor is tartsuk szem előtt, ha tapasztalt úszók vagyunk, hiszen egy folyó vagy tó könnyen tartogathat olyan nem várt meglepetéseket, melyekkel egy medencében nem találkoztunk korábban. Végül, de nem utolsósorban ne csak magunkra, de egymásra is vigyázzunk: ne habozzunk segítséget kérni, ha környezetünkben valaki bajba került.
